A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A gyémánt a terméselemek csoportjába tartozó ásványfaj. Elnevezése a görög adamas szóból származik, ami legyőzhetetlent jelent (német közvetítéssel, ahol Diamant).
[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: C (szén)
- Szimmetriája: szabályos (szabályos holoéderes)
- Sűrűsége: 3,52 g/cm3
- Keménysége: 10 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványa), az összes ásványét felülmúlja
- Hasadása: oktaéder síkok mentén tökéletes (feldolgozásánál van jelentősége)
- Színe: átlátszó/áttetsző, de zavaros és átlátszatlan is lehet; színe sokféle: többnyire színtelen vagy sárgás
- Fénye: gyémántfényű
- Törésmutatója: 2,42
- Egyéb jellegzetes tulajdonságai: Nagy fénytörés és színszórás, ami a kő lapjain – a sokszoros fénytörés és tükrözés során – többszörösen színekre bontja a fehér fényt (ez a hatás megfelelő csiszolással (brilliáns alak) fokozható); dörzsölésre pozitív töltést nyer; 770 C°-on oxigén jelenlétében CO2-dá ég el, nitrogén gázban elektromos ív hatására grafittá alakul át; savak, lúgok nem támadják meg, csak a K2Cr2O7 és H2SO4 elegye vagy a K2CO3-olvadék marja meg.És nem vezeti az elektromosságot.
- Olvadáspontja: kb. 3000 °C-on van
[szerkesztés] Megjelenési formák
Szerkezete kovalens kötésű atomok tetraéderes kordinációiból épül fel. Elemi cellája két lapon centrált kockarács 1/4 testátlónyi mélységgel való egymásba csúsztatásával állítható elő (gyémántrács). Kristályain uralkodó lapok az atomokkal leginkább megterhelt rácssíkok, azaz az oktéder és a hexaéder (kocka). Kristályai többnyire nem egységes építmények, hanem összenövéses-ikres illeszkedéssel kialakuló mozaikstruktúrák. Élei kerekítettek, lapjainak felülete gyakran görbült, illetve érdes és rostozott.
A piszkosszürke színű, sugaras, rostos halmazokban megjelenő változatát bort-nak nevezik, míg a karbonado fekete színű változat és a kokszra emlékeztet. Ezek drágakőnek nem alkalmasak, műszaki felhasználásra kerülnek (ún. ipari gyémánt).
Képződése a kürtőszerű kőzettestek formájában megjelenő, olivindús kimberlithez (breccsás csillámperidotithoz) kapcsolódik, mely kőzettípus többek között Dél-Afrikában, Szibériában és Kanadában fordul elő. A gyémánt kiváló torlatásvány, azaz a bezáró kőzet elmállása után a törmelékes üledékbe kerül, és onnan válogatással/mosással kitermelhető (pl. Indiában – Madrasban és Mahandi folyó mentén).
[szerkesztés] Felhasználása
Drágakő minőségű darabjait ékkőnek csiszolják meg. Gyengébb minőségű kristályai üvegvágó és gravírozó szerszámokba kerülnek, vagy csapágyakat készítenek belőlük. Porát, szilánkjait csiszolásra használják, illetve különleges vágó- és fúrófelületek fémanyagába ágyazzák be.
A drágakőként felhasznált gyémánt értékét a "4 C" alapján határozzák meg:
- colour (szín)
- clarity (tisztaság)
- carat (tömege karátban)
- cut (csiszolás)
[szerkesztés] Szín
(colour)
Az ékszerminőségű gyémántok értékének meghatározó jellemzője a színük. Leszámítva a ritka, színes gyémántokat ( rózsaszín, kék ) a kövek értéke annál magasabb, minél fehérebb a színük. A gyémánt általában a sárga szín irányába tér el a fehértől, az árnyalatokat sokféleképpen jelzik, a legelterjedtebb skála az ABC betűit használó, amely D-betűtől, a legfehérebb minőségtől indul.
- D – E (Pure White): A kő tökéletesen fehér, a sárga legenyhébb árnyalata nélkül (más néven: Exeptional white vagy River)
- F – G (Excellent White): A kő fehér, a színe továbbra is "colourless" (más néven: Rare White vagy Top Wesselton)
- H (White): A kő fehér, de nem kivételesen tiszta színű (más néven: Wesselton)
- I – J (Slightly Tinted White): A kő a sárga árnyalatot enyhén mutathatja (más néven: commercial white vagy Top Crystal)
- K – L (Tinted White): A kő sárgás árnyalatú de sárga (arany) foglalásban elfogadható (más néven: Crystal,Top Cape)
- M – N: (Yellowish): a kő jól láthatóan nem fehér, hanem sárgás (más néven: Cape, Light Yellow)
- O – Z: (Tinted Colour): a kő sárga (más néven: Yellow)
Természetesen többféle osztályozás létezik, pl. GIA, CIBJO, de ezek nagyon hasonlítanak egymásra, a kövek értékelésekor gyakorlatilag ugyanazt az eredményt adják.
[szerkesztés] Tisztaság
(clarity)
A gyémántok tisztaságának ellenőrzését tízszeres nagyítás alatt végzik. Mindent, ami ilyen nagyítás mellett látható, azt zárványnak neveznek. A zárványok a drágakövek minőségét rontják, mert csökkentik az átlátszóságot és hatással lehetnek a kő színére is. Az értékcsökkentő hatás elhelyezkedésüktől, méretüktől és intenzitásuktól függ. Leggyakoribb zárvány a grafit.
A gyémántokat az alábbi tisztasági kategóriákba sorolják:
- IF (internally flawless): A kő tökéletesen tisztának látszik tízszeres nagyításban.
- VVSI (very very small inclusion): Nagyon-nagyon kis méretű zárványok. Gyakorlott szakember számára is nehéz szennyeződést találni a kőben, azok is csak fehér színűek lehetnek.
- VSI (very small inclusion): A zárványok könnyebben megtalálhatók, de itt is csak fehér színűek lehetnek a kő belsejében, sötét zárványok csak a kő széleinél fordulhatnak elő.
- SI (small inclusion): Tízszeres nagyításban már könnyedén észrevehető szennyeződések, de szabad szemmel még nem láthatók.
- P1 (piqué): Tízszeres nagyítás alatt azonnal észrevehető szennyeződések, de a hibák szabad szemmel nézve a kő optikai tulajdonságait még nagyban nem befolyásolják.
- P2: Már szabad szemmel is jól látható zárványok, a kő optikai tulajdonságai észrevehetően romlanak.
- P3: Szabad szemmel is jól látható zárványok, a kő optikai tulajdonságai nagyon megromlanak.
[szerkesztés] Méret
(carat)
A karát a drágakövek tömegének megadására használt mértékegység. 1 karát = 0,2g. (Nem összetévesztendő a nemesfémek finomságát jelző karáttal.)
[szerkesztés] Csiszolás
(cut)
A drágaköveket leginkább két gyakori módon csiszolják, vagy egybefüggő íves felületet alakítanak ki rajtuk (cabochon) vagy pedig síklapokkal (un. fazettákkal) látják el. A gyémánt, anyagszerkezetéből adódóan csak fazetták kialakításával munkálható meg. A kő felszínéből kialakított lapok célja, hogy a kő a ráeső fényt több irányba verjék vissza, vagy a fényt a kő belsejébe vezessék. A kő megmunkálása során, a kő saját jellemzőit figyelembe véve alakítjákki a formáját és felületét, ezáltal egyes esetekben eltüntethetőek apróbb hibák (felhők, piké) és a csiszolt kő tisztább lesz, mint csiszolás előtt.
A leggyakoribb csiszolási formák : (kerek) brilliáns, smaragdcsiszolás (csapott sarkú téglalap), princess (négyzet), ovális, Marquise vagy navette(hegyes ovális), körte, szívalak. Emellett úgynevezett "fantázia" csiszolások is léteznek, általában gyengébb minőségű gyémántok vagy különleges sajátosságok miatt alakítanak ki ilyeneket.
A legkedveltebb forma a brilliáns csiszolás, mert ez a legkedvezőbb a kő tulajdonságait tekintve. A brilliáns 3 fő részből áll, ez fentről lefelé haladva: korona, rundiszt, pavilon. A brilliáns felületén 58 fazettát alakítanak ki. korona: 1 tábla 8 csillagfazetta (star) 8 főfazetta (kite) 16 felső rundisztfazetta Pavilon: 8 pavilonfazetta 16 alsó rundisztfazetta 1 kalett (a kalett a brilliáns hegye, ide egy apró fazetta kerül) Rundiszt: A brilliáns "öve" vagy "dereka", a csiszolómestertől függően lehet polírozott vagy matt. (ma már ide gravíroznak lézeres technikával egyedi azonosítószámokat)
A brillinás csiszolás azért olyan kedvelt csiszolási forma a gyémánt esetében, mert az ideális brilliáns, bármelyik fazettájára eső fényt a tábláján keresztül veri vissza. Ehhez az szükséges, hogy a kő arányai közelítsenek az ideálishoz. Az ideális arányú brilliáns elméletét 1919-ben egy Tolkowsky nevű mester alkotta meg, azóta a divat és a technológia fejlődése ezt többször is módosította (FineCut 1939, Parker 1951, Standard 1969). Jelenleg az un. modern csiszolású brilliáns arányai 1972 óta elfogadottak, jellemzői: a korona magassága:pavilon magassága= 1:3 a táblafazetta a kő átmérőjének 56,5%-a a rundiszt magassága a kő magasságának 1,5%-a
[szerkesztés] Híres gyémántok
- Cullinan:
- A világon mindezidáig talált gyémántok közül ez a legnagyobb. Dél-Afrikában bukkantak rá a Premier gyémántbányában 1905-ben. Nyers tömege 3106 karát volt. 1908-ban egy amszterdami gyémántcsiszoló cég 9 nagy és 96 kis ékkövet csiszolt belőle. A legnagyobb darabok a brit királyi koronázási ékszerek díszeként csodálhatók meg. Az 530,2 karátos, csepp alakú Cullinan I (más néven Afrika csillaga) a jogart, míg a 317,4 karátos, szögletes brilliáns Cullinan II a koronát ékíti. A Cullinan III (94,4 ct) és IV (63,6 ct) Mária királyné 1911-es koronájába került. Jelenleg a Towerban őrzik őket.
- Kohinoor:
- Évszázadok óta indiai fejedelmek birtokában volt ez az (akkor még kerek, 186 ct tömegű) ékkő. 1739-ben a perzsa sah szerezte meg, és ő nevezte el Koh-i-noornak (jelentése: Fényhegy). Miután a Kelet-Indiai Társaság tulajdonába került, 1850-ben Viktória kiránynőnek ajándékozták. 1852-ben Amszterdamban átcsiszolták brilliáns formára, jelenlegi tömege így 108,9 ct. Szintén a brit koronaékszerek része.
- Régens (Pitt):
- A világ egyik legszebben megmunkált, legtisztább és legcsillogóbb gyémántjának tartják.
- Nyersen 410 karátos volt. Egyike az utolsó Indiában talált nagy köveknek. A sorsáról kalandokban bővelkedő legenda szól, mely a következőket állítja:
- 1701-ben találta egy rabszolga a Parteal bányában. Hogy ellophassa a hatalmas drágakövet, megsebesítette magát, és a zsákmányt a sebbe rejtve csempészte ki. Egy angol tengerésznek ajánlotta fel, hogy az cserébe a hajóval elvigye, ezáltal megszabadítva ót fogságából, aki azonban nem tartotta be a szavát: meggyilkolta a rabszolgát. Bombayban a követ 5000 fontért eladta egy helyi kereskedőnek. A kapott összegnek gyorsan a nyakára hágott, később viszont a lelkiismerete nem hagyta nyugodni, ezért felakasztotta magát.
- A történet további része már hiteles: Az indiai kereskedő 1702-ben 100.000 fontért adta tovább a követ Thomas Pittnek, Madras kormányzójának, akiről a gyémánt a nevét kapta. Ő az értékes gyémántot Angliába küldte, ahol 140,5 karátos brilliánst csiszoltak belőle. A megmunkálás során maradt kisebb darabok közül néhány Nagy Péter cár tulajdonába került.
- II. Fülöp francia régens 1717-ben megvásárolta a követ 650.000 fontért, ekkortól nevezik Régens Gyémántnak. Ettől kezdve története szorosan összekapcsolódik a francia uralkodókkal, XV. Lajos 1722-es koronázásakor már a francia koronát ékesítette. Később kivették onnan, és a királyok önállóan ékszerként viselték. 1792-ben a francia forradalom alatt ellopták.
- A királyi udvarba érkezett névtelen levél alapján találták meg, egyes források szerint a Champs Elysées fasorában elásva, mások szerint viszont egy padláson.
- 1797-ben Napoleon pénzügyi gondjainak enyhítése érdekében elzálogosította, 1804-es koronázásakor viszont már a díszkardja markolatát ékesítette. 1825-től újra a koronára került, majd III. Napoleon az Eugénia császárné számára készített nyakékbe tetette.
- 1887-ben a francia koronázási ékszerek nagy részét elárverezték, de a Régenst megőrizték és a Louvre kincsei között állították ki. A második világháború alatt, a német megszállás során néhány évre a Chambord-i kastélyba került, azóta viszont ismét a Louvre-ban látható, az Apollón galériában.
[szerkesztés] Mesterséges előállítása
A gyémánt mesterségesen is előállítható grafitból fémkatalizátorok (pl. Pt, Ta, Rh, Ni) jelenlétében, 1300-1500 °C-on és 5x106 kPa (50 000 atm) nyomáson. Az így keletkező kristályok aprók, de ipari célra kiválóan megfelelnek.
[szerkesztés] Irodalom
Dr. Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.
Günter Wermusch: A gyémánt története – Kossuth Könyvkiadó, 1987.
[szerkesztés] Referenciák
BW Bewise Inc.
Welcome to BW tool world! We are an experienced tool maker specialized in cutting tools. We focus on what you need and endeavor to research the best cutter to satisfy users’ demand. Our customers involve wide range of industries, like mold & die, aerospace, electronic, machinery, etc. We are professional expert in cutting field. We would like to solve every problem from you. Please feel free to contact us, its our pleasure to serve for you. BW product including: cutting tool、aerospace tool .HSS Cutting tool、Carbide end mills、Carbide cutting tool、NAS Cutting tool、Carbide end mill、Aerospace cutting tool、Фрезеры’Carbide drill、High speed steel、Milling cutter、CVDD(Chemical Vapor Deposition Diamond )’PCBN (Polycrystalline Cubic Boron Nitride) ’Core drill、Tapered end mills、CVD Diamond Tools Inserts’PCD Edge-Beveling Cutter(Golden Finger’PCD V-Cutter’PCD Wood tools’PCD Cutting tools’PCD Circular Saw Blade’PVDD End Mills’diamond tool ‘Single Crystal Diamond ‘Metric end mills、Miniature end mills、Специальные режущие инструменты ‘Пустотелое сверло ‘Pilot reamer、Fraises’Fresas con mango’ PCD (Polycrystalline diamond) ‘Frese’Electronics cutter、Step drill、Metal cutting saw、Double margin drill、Gun barrel、Angle milling cutter、Carbide burrs、Carbide tipped cutter、Chamfering tool、IC card engraving cutter、Side cutter、NAS tool、DIN tool、Special tool、Metal slitting saws、Shell end mills、Side and face milling cutters、Side chip clearance saws、Long end mills、Stub roughing end mills、Dovetail milling cutters、Carbide slot drills、Carbide torus cutters、Angel carbide end mills、Carbide torus cutters、Carbide ball-nosed slot drills、Mould cutter、Tool manufacturer.
留言列表